Boldogságunk nyomában – 2. rész – ami tényleg boldoggá tesz

A kutatások mára elég egyértelműen beazonosítottak azokat a cselekedeteket, amikkel növelni tudjuk egyéni boldogságérzetünket. Természetesen ez nem jelenti azt, hogyha ezeket csináljuk, akkor életünk minden percében boldogok leszünk vagy megszűnnek a problémáink.

Ezeknek a tetteknek azonban rövid és hosszútávon is pozitív hatása lesz a hangulatunkra és idővel egyre természtesebbé válnak majd az életünkben. Ami pedig a legfontosabb, tudni fogjuk, hogy hogyan hathatunk a boldogságérzetünkre – nem leszünk teljesen kiszolgáltatva a környezetünk vagy a genetikánk befolyásának – a kontroll a mi kezünkben is lesz. Tehát lássuk, mi is az, ami tényleg boldoggá tesz minket:

Kilábalni az agyunk csapdájából

Ahogy már a cikk első részéből is egyértelmű, sajnos az agyunk nem csak, hogy nem tudja, hogy mi tenne minket igazán boldoggá, hanem teljes bizonyossággal hiszi, hogy bizonyos dolgoktól boldogok leszünk, amik aztán nem (vagy sokkal kevésbé) tesznek minket boldoggá. Kutatások például bizonyítják, hogy az élmények sokkal több örömet okoznak -és hosszútávon is jobb döntésnek érezzük a rájuk költött pénzt-, mint a tárgyi dolgok, mégis sokan évekig nem megyünk sehova, csak hogy meglegyen a pénz a megfelelő házra/autóra. Érdemes olyan tapasztalatokba befektetnünk, olyan hobbikat keresnünk és olyan munkát vállalnunk, amik úgy nevezett “flow élményt” tudják nekünk adni. A flowban lenni annyit takar, hogy annyira belemerülünk valamilyen számunkra örömteli tevékenységbe, hogy elveszítjük a tér és időérzékünk, csak arra a tapasztalatra fókuszálunk. Minnél több flow-t okozó tevékenységgel tudjuk kitölteni a napjaink, annál boldogabbak lehetünk. Így sokkal fontosabb a boldogságunk tekintetéből például, hogy a munkánkkal flowba kerüljünk, mint az, hogy sokat keressünk vele. Érdekes kutatási eredmény az is, hogy bár mind azt hisszük, hogy csak pihenni vágyunk, igazából az időnk valamilyen számunkra fontos szellemi tevékenységgel való eltöltése sokkal több örömet okoz.

Egy másik számunkra nem kedvező alapbeállítottsága az agyunknak, hogy válogatás nélkül összehasonlítja a mi életünket, mások életével. Sajnos kevés megfelelő referenciapont létezik, így a közösségi médiában és különböző online felületeken látott képek sokszor válnak az összehasonlításunk alapjává – ami aztán nem meglepő módon boldogtalanságot okoz. Az online töltött időnk lecsökkentése így meglepő módon növelheti a boldogságérzetünket, hiszen a facebook vagy instagram nézegetése sokszor úgy tesz boldogtalanná, hogy nem is tudunk róla.

Példa gyakorlatok:

  • Keressünk egy olyan hobbit, ami gyakorlása közben flowba kerülünk és gyakoroljuk amikor csak időnk engedi
  • Próbáljuk ki milyen érzés a félretett pénzünket egy új tárgy helyett, egy új élményre költeni (lehet valami kis dolog is – új étterem, színház,stb.)
  • Kontrolláljuk a közösségi médián eltöltött időnket – vagy ha tehetjük, töröljük le a közösségi média applikációt legalább a telefonunkról

Megélni és élvezni a pillanatot

A boldogság igazából mindig csak egy pillanat, nem egy hosszútávú állapot – annak a megítélése, hogy összességében mennyire vagyunk boldogok sokszor csak annyit jelent, hogy a mi megítélésünk szerint milyen sűrűn vannak boldog pillanatok az életünkben. Így aztán nagyon nagy jelentőséggel bír, hogy mennyire tudunk jelen lenni és értékelni egy adott pillanatot. Ha épp lélekben máshol járunk, akkor teljes mindegy, hogy milyen csoda bontakozik ki a szemünk előtt – észre se fogjuk venni. Sok kis átélt boldog pillanat hosszútávon összeadódik és egy boldog életet kaphatunk belőle. Érdemes tehát odafigyelni, mert még a legnagyobb nehézségek közepette is minden nap történik mindenkivel valami olyan, amire érdemes tiszta szívből nyitottnak lenni és kiélvezni amíg csak lehet.

Példa gyakorlatok:

  • keressünk minden nap 3 olyan pillanatot, amikor ténylegesen arra a pillanatra
    fókuszálunk, pl. reggeli kávénk közben figyeljünk oda a kávé illatára, zamatára, hogy
    milyen érzes amikor a szánkba kerül, stb.

Hála és perspektívába helyezés

A mindennapok forgatagában könnyű elveszni és csak a nehézségeket látni – az agyunk alapvetően problémamegoldásra van programozva, így néha még akkor is szeret feladatot találni, amikor amúgy minden rendben lenne. Az aggodalmak és félelmek tárháza pedig végtelen lehet, még a kívülről legtökéletesebbnek látszó életben is. Pont ezért fontos mindennap megállnunk és tudatosan emlékeztetni magunkat, hogy mi is ami jó az életünkben, miért lehetünk hálásak. Hirtelen meglepő lehet, hogy a mi nehéz életünkben, mennyi csoda és szépség is lehet, ha úgy döntünk, hogy ezeket is észre vesszük. Találni egy napi rutint vagy akár kidolgozni egy saját rituálét, aminek a keretében hálát adunk jelentősen tudja növelni a boldogságérzetünket – szimplán azzal, hogy emlékeztetjük magunknak arra, amink amúgy megvan. Abban a pillanatban, amikor nem vesszük teljesen természetesnek azt ami megadatott, más szemmel tudunk nézni az életünkre. Az agyunk ugyanis könnyen hozzászokik a jó dolgokhoz, egy új munka, vagy akár a szerelmünk megtalálása is csak ideig-órákig tesz boldoggá, utána új ingereket keresünk. Ha viszont emlékeztetjük magunkat napi szinten az életünk pozitív askeptusaira , képesek leszünk újra és újra átélni azt a örömteli érzést, amit akkor érzünk, amikor valamit először megszereztünk.

Másik segítő technika lehet még az életünk és problémáink perspektívába helyezése. Nem leszünk attól boldogabbak, hogy az afrikai gyerekeknek még nehezebb az élete, mint a miénk, viszont érdemes néha kívülről látni a nehézségeinket. Egy-egy pillanatra ráeszmélhetünk, hogy nem is olyan nagy a káosz az életünkben, mint ahogy épp érezzük és hogy még a nehézségeink közepette is van miért hálásnak lennünk.

Gyakorlatok:

  • minden nap lefekvés előtt adjunk hálát 3 dologért ami aznap történt velünk
  • írjunk levelet arról, hogy milyen lenne az életünk, ha nem találkozunk a társunkkal/nem kapjuk meg a munkánkat/nem lenne x ember az életünkben/nem találtuk volna meg az otthonunk (ez a gyakorlat segít abban, hogy újra hálásak legyünk valamiért, amiért anno azok voltunk de mostanra természetessé vált)
  • gyakoroljunk hála meditációt
  • mindennap készítsünk egy képet arról, amiért aznap hálásak lehetünk
  • mondjuk el személyesen vagy írjunk levelet annak az embernek, akinek hálásak
    vagyunk

Meditáció

Boldogság nyomában meditáció

A meditáció nagyon egyszerűen fogalmazva fókuszált figyelmet jelent. Az agyunk ugyanis a folyamatosan csapongásra van programozva, meglepő amikor odafigyel rá az ember, hogy mennyi minden jut eszünkbe a semmiből. A csapongó elme pedig nagyon ritkán boldog. A meditációval lehetőségünk nyílik kicsit visszaszerezni az elménk feletti kontrollt. Itt nem arról van szó, hogy meditáció közben kiürül az elménk – a legkevésbé sem – viszont a csapongást elfogadva – a fókuszt mindig az épp aktuális célra irányítjuk vissza. Ez lehet a légzésünk, valamelyik testrészünk, hangok, valami amit látunk, de épp érzések vagy gondolatok is. A cél az, hogy ezeket kívülről figyeljük meg, nem megítéljük, hanem csak velük vagyunk. Idővel egyre könnyebb lesz a figyelmünket arra fókuszálni, amire mi szeretnénk és egyre elfogadóbbak leszünk az elménk csapongásával szemben is.

Gyakorlatok:

  • Minden nap egy fix időben szánjunk 10 percet a légzésünk figyelésére
  • Végezzünk el egy 8 hetes mindfulness programot
  • Online kifejezetten széles meditációs tárház található meg, nagy részük ingyenes,
    próbáljunk ki többféle meditáció gyakorlatot, hogy megtaláljuk a hozzánk legközelebb
    állót

Alvás és Sport

Boldogság nyomában sport

Mennyit is fizetnénk valamiért, ami szebbé teszé, vékonyít, segíti az agyműködésünk, hatékonyabbak, okosabbak és boldogabbak leszünk tőle?! Jó hírem van, az alvás és a sport pont ilyen csodaszerek, és még ingyen is vannak… Az alvás alapvető szükségletünk, millió kutatás bizonyítja, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nélkül sokkal alacsonyabb szinten tudunk funkcionálni, ingerlékenyek lehetünk, több negatív érzést élhetünk át és lecsökken a hatékonysági szintünk. Az alvás pont azokban a szituációkban lehet a legfontosabb, amikor leginkább azt érezzük, hogy nincs rá időnk – így fontos egy a mi igényeinkhez illeszkedő alvási rutin kialakítása és ennek a betartása, akkor is, amikor “ég a ház”. A rendszeres sportolás pedig ugyancsak hihetetlen sokat tesz hozzá a testi és a lelki jól-létünkhöz is. Sportolás közben ugyanis boldogsághormonok termelődnek amik segítik a stresszel való megküzdésünk és még órákkal vagy akár napokkal a sport után is pozitív érzést adnak. A testünk karbantartása mellett a lelkünk karbantartásának is szinte nélkülözhetetlen kelléke a sport – ugyanígy igaz erre is, mint az alvásra – sokszor pont akkor van a leginkább szükségünk rá, amikor a leginkább azt érezzük, hogy most nem fér bele az életünkbe. Hosszútávon sokkal több energiánk lesz tőle és még kifejezetten nehéz lelki helyzetekből is segítheti a kilábalást, depresszióval és szorongással szembeni küzdelemben például kifejezetten hatásos segítő. A sport
amúgy csodálatos kifejeződése az önszeretetnek is, hiszen ha teszünk magunkért, megmozgatjuk magunkat – azzal a lelkünk is elfogadja, hogy vagyunk magunknak elég fontosak ahhoz, hogy erőfeszítést tegyünk magunkért. Ez pedig csodálatos kiindulópontja lehet az önmegvalósításnak, saját utunk keresésének.

Gyakorlatok:

  • Alvási rutin kialakítása – legyen meg, hogy mikor kelünk és fekszünk és ehhez
    próbáljunk ragaszkodni
  • Kísérletezzünk többféle sporttal, válasszunk bármilyet – ami nekünk örömet okoz és
    illesszük be az alaprutinunkba hetente 3x minimum fél óra mozgást
  • Sétáljunk mindenhova, ahova tehetjük

Kedvesség és másoknak adás

A mindennapok forgatagában könnyű frusztrálttá válni, mérgelődni a boltban, félrelökni a mellettünk állókat és csak úgy elvonulni a saját világunkba a tömegközlekedésen. Érdekes, hogy legtöbben azt gondoljuk, hogy az lenne a legjobb, ha nem szólna hozzánk senki, főleg nem idegenek és úgy amúgy is menjenek az utunkból. A kutatások viszont pont ennek az ellenkezőjét mutatják. Az nem olyan meglepő, hogy a hozzánk közelállókkal való kommunikációban boldogabbá tesz minket, ha kedvesek tudunk maradni – viszont az már érdekesebb kutatási eredmény, hogy kifejezetten növeli a boldogságszintünk, ha idegenekkel beszédbe elegyedünk, kedvesek és segítőkészek vagyunk velük. Ugyancsak meglepő eredmény lehet, hogy boldogabbá tesz minket az, ha másra költünk pénzt, mint az, ha saját magunkra. Érdemes tehát megállni egy pillanatra és ráeszmélni, hogy mind ugyanolyan boldogságkereső, gyarló emberek vagyunk, akik sokkal többre mennék a kedvességgel, mint a fröcsögéssel.

Gyakorlatok:

  • tűzzük ki célul, hogy naponta egyszer lesz egy kedves interakciónk egy idegennel – beszédbe elegyedünk vele bármiről, segítünk neki vagy esetleg megdícsérjük valamilyét
  • mosolyogjunk rá az emberekre, akik ránk néznek

Önmagunkkal való együttérzés – önmagunk értékelése

Az önmagunkkal való együttérzés mostanában egyre kutatottabb terület és folyamatosan beigazolódni látszik a fontossága a jól-létünk szempontjából. Az önmagunkkal való együttérzés annyit tesz, hogy szeretetteljesen, megítéléstől mentesen és támogatóan viszonyulunk magunkhoz és minden minket ért élményhez (legyen itt szó akár belső élményről -érzések/gondolatok vagy külső eseményekről). Együttérzünk a fájdalmunkkal, örülünk a sikerünknek, támogatjuk magunkat amikor épp szomorúak vagyunk. Valahogy úgy, mint ahogy ezt egy hozzánk nagyon közel állóval tennénk, akit tiszta szívből, minden elvárástól mentesen szeretünk. Elismerjük, ha hibázunk de azt is látjuk, hogy hibázni emberi dolog és nem ostorozzuk magunkat miatta. Itt tehát nem arról van szó, hogy csak a jó oldalunkat látjuk és beképzeltek lennénk, épp ellenkezőleg – az önegyüttérzés ugyanis segít meglátni a kevésbé jó oldalunkat is, hiszen könnyebb valami nehézzel szembenézni úgy, hogy közben szeretetteljes légkörben vagyunk.

Sajnos sokunkból hiányzik ez a fajta támogató hang saját magunk felé, nagyon jól megy másokkal de magunkkal kapcsolatban, ha nem alakul ki gyerekkorban, akkor felnőttkorban már nagyon sok tudatos gyakorlást igényel a kifejlesztése. Fontos azonban dolgozni érte, mert nagyon sokat tudunk segíteni saját magunknak és nagy mértékben megkönnyítheti a nehéz szituációkkal való megküzdésünk.

Gyakorlatok:

  • gondoljunk bele valamibe, ami nehéz nekünk és írjunk levelet magunkhoz, úgy
    mintha a legkedvesebb szerettünk mesélte volna el nekünk ezt a nehézséget
  • hallgassunk szerető kedvesség meditációt
  • írjuk le mindazt amit értékelünk magunkban

Kapcsolódás

Boldogság nyomában kapcsolódás

A kapcsolódás alapvető szükségletünk, és a hozzánk közel állókkal való kapcsolatunknak nagyon nagy hatása lehet a boldogságérzetünkre. A mély kapcsolatok szükségessé egyértelmű, mindannyian vágyunk arra, hogy szeretve és elfogadva
érezzük magunkat, hogy átöleljen valaki, ha épp fáj valami. Egy kisbaba már csak anyukája közelségétől is megnyugodhat, de felnőttkorban is sok mindent tudunk szebb fénybe látni, reményteljesebb jövőt elképzelni, csak attól, hogy valaki fogja a kezünk. Fontos azonban megemlíteni, hogy nem csak ezeknek a kapcsolatoknak van hatása a boldogságérzetünkre. Kutatók ugyanis azt találták, hogy egy vadidegennel való kapcsolódás sőt még csak a fizikai közelsége is segíthet. Egy kutatásban például csokit kellett kóstulniuk az alanyoknak, az egyik kondícióban egyedül kóstolták a csokit, a másik kondícióban viszont egy idegen ugyanúgy ott volt a teremben és csokit kóstolt – beszélni nem beszélhettek. Azok az alanyok, ahol ketten voltak a teremben sokkal tovább kóstoltak és a végén sokkal finomabbnak találták a csokit, mint az egyedül kóstoló alanyok. Egyszerűen finomabb lett a csoki attól, hogy a kóstolás élményét megoszthatták egy vadidegennel. Érdemes tehát akár sekélyesnek tűnű kapcsolódásokba, élmény megosztásokba is energiát fektetnünk – meglepő lehet a hatás, amit a boldogszintünkön tapasztalunk majd.

Gyakorlatok:

  • írjunk rá egy nagyon régi ismerősünkre és vegyük fel újra a kapcsolatot
  • találjunk közös élményeket kollegákkal vagy még hozzánk nem olyan közel álló emberekkel
  • fektessünk igazi energiát a mély kapcsolatainkba, hallgassuk meg egymást, töltsünk
    együtt minőségi – technológiától mentes – órákat

Célok

Vannak olyanok, akik pontosan tudják már gyerekkoruktól kezdve, hogy mit akarnak elérni és azért dolgoznak is. Másoknak viszont nehézséget jelenthet célokat találni, inkább sodródnak az árral. A boldogságunk szempontjából viszont fontos, hogy
legyenek céljaink és azok eléréséért tegyünk. Nem kell feltétlen tudnunk, hogy mi az életcélunk vagy a végső karrier amit el szeretnénk érni – érdemes azonban heti és havi lebontásban előre eltervezni, hogy miket fogunk tenni magunkért és a boldogságunkért és ezen viselkedések elvégzésést valamilyen írásos formában nyomon követni. Kritériumokat is támaszhatunk magunk felé és ha elérjük ezeket, akkor megjutalmazhatjuk magunkat – így nyomon tudjuk követni a saját fejlődésünk és közben folyamatosan van valami amit izgalommal várhatunk. Van egy mondás, mely szerint a tudás már fél győzelem. Sajnos ez a céljaink elérése és a boldságunk növelésénél nem igaz, hiába olvastuk el ezt a cikket és tudjuk, hogy mi tehetne minket boldogabbá, ha nem csináljuk, akkor semmit se fog érni. Régóta berögzült cselekvéseket pedig nehéz
megváltoztatni, ezért fontos a nyomonkövetés és önmagunk motiválása. Gondoljuk át tehát a céljainkat – ha tudjuk hogy hosszútávon mit szeretnénk elérni, akkor azt bontsuk le kis lépésekre, belátható célokra, ahol ünnepelhetünk minden elért lépcsőfokot. Ha még a hosszútávú céljainkkal kapcsolatba kérdéseink vannak, akkor próbáljunk ki minél több dolgot, kísérletezzünk és közbe végezzük a fix rövidtávú céljainkat – idővel össze fog állni a kép. Néha a tettekkel sokkal többre jutunk, mint a gondolkozással… 🙂

Gyakorlatok:

  • tűzzűnk ki belátható célokat, írjuk le őket és kövessük nyomon
  • örüljünk a kisebb sikereknek – minden elvégzett feladatnak

És Te mit fogsz ma tenni a boldogságodért?

Békési Edina

Békési Edina

Szakmai és személyes életútja is a magunkban rejlő lehetőségek kibontakoztatásáról és saját belső erőnket támogató stratégiák megtalálásáról szól. Elkötelezett, hogy mindezzel a tudással mások segítségére lehessen.

Önegyüttérzés

Viselkedésváltozás

Viselkedésváltozás

MindYourShine

MindYourShine

(önegyüttérzés + viselkedésváltozás)

Kapcsolódó cikkek

Önegyüttérzés Fontossága Szülőként

Önegyüttérzés Fontossága Szülőként

Még várandósságom alatt mondta nekem a terapeutám, hogy a babám születése utáni időszak mindent megváltoztat majd, egyszerre lesz csodálatos és hihetetlenül nehéz. Minden szavával egyetértek, a szülőséget én egy óriási ajándékként élem meg, de közben életem egyik...

bővebben